PORTÁL NAVIGÁCIÓ


PORTÁL AL-NAVIGÁCIÓ


MORZSÁK

 

Nemzeti Munkaügyi Hivatal

[Hozzászólások száma] 165 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 2

akkreditált szolgáltató

Tisztelt Látogatók!

Ebben a rovatban a munka világának jogi kérdéseivel kapcsolatban tehetnek észrevételeket. Az esetleg felmerülő kérdésekre igyekszünk minél hamarabb válaszolni.

Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Ez a hozzászólás 2 alkalommal volt szerkesztve. Utolsó módosítás ideje: 2012.06.14 15:18:14

[Válasz] [Idézet]

 

[Válasz]
Hozzászóló Hozzászólás

 

Ollé Kálmán

[Hozzászólások száma] 2704 [Összpontszám] 2666 [Sikeresség] 99

hozzászóló
Offline

Kedves Tibor!
Annyira nem vagyok járatos a munkajogban, de azt tudom, hogy nem kizáró ok, ha van valakinek állása. A Te esetedben be vagy jelentve. De hány órára? Ha 8 órás vagy, akkor is lehet létesíteni mellékfoglalkozású munkaviszonyt.
Nagyon sok munkaadó kifejezetten örül ennek, mert nem kell annyi járulékot fizetni utánad.
4 órás munkaviszonyra is ki lehet fizetni havi egy milliót is! Sehol nincs megszabva, hogy mennyit kereshet egy dolgozó.
Inkább az adóbevallásnál lesznek nehézségeid, mert kellene az igazolás a volt munkaáltatódtól, hogy mennyi bért számolt el rád.
Tehát tényleg nem értem, hogy azért nem kapsz munkát, mert valaki elfelejtett kijelenteni, holott ebből előnyt is lehet kovácsolni.
Ha nekem szükségem lenne targoncásra lehet, hogy fel is vennélek.
De nekem sajna hűtéstechnikus kell.
Tehát kevesebb kesergés, és hajrá!
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Galuska Tibor Imre (2014.02.04 00:04:20)
 

 

Galuska Tibor Imre

[Hozzászólások száma] 3 [Összpontszám] 0 [Sikeresség] 0

hozzászóló

Köszi..de sajna az a ba hogy mivel be vagyok jelentve ezért nem vesznek fel sehová.Nem vagyok munkanélkülin se mert nem vehetnek igy nyilvántartásba..Egyépként eddig a kereskedelemben dolgoztam mint raktáros targoncás sofőr stb B" jogsi..de azérrt köszi üdv Tibor..
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Ollé Kálmán (2014.02.03 21:48:17)
 

 

Ollé Kálmán

[Hozzászólások száma] 2704 [Összpontszám] 2666 [Sikeresség] 99

hozzászóló
Offline

Kedves Tibor!
Ha már segítséget kér, miért nem írja meg, hogy mi a szakmája, hátha van egy jóindulatú munkaadó is itt a fórumon?
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Galuska Tibor Imre (2014.01.31 14:31:52)
 

 

Galuska Tibor Imre

[Hozzászólások száma] 3 [Összpontszám] 0 [Sikeresség] 0

hozzászóló

Tisztelt ügyfélszolgálat..
Segitségüket szeretném kérni ,ügyemmel kapcsolatban.Amely a következő..
2012 junius óta dolgoztam egy cégnél ,munkaerő kölcsönzőn keresztül.Nem is lett volna ezzel baj csak ami ezután történt felháboritó..2013 október 23. án elküldtek létszám leépités miatt minket, de amikor megkaptuk az OEP könyvet abban csak 2013 szeptember 1- től oktober 23 ig van a munkaviszonyom elszámolva..az elötte lévő 8 hónaprol nincs papirom nem adták ki ugyanis szept 1 től küldtek nekünk egy új munkaszerződést amit aláirva isszaküldtünk egy másik munkáltató neve volt ez.na most az a problémám hogy arrol a bizonyos 8 hónaprol nincs papirom és a dolgok állása szerint én a mai napig 2014 01 31 . be vagyok jelentve ennél a cégnél.nem található a cégtulajdonos nem kapom meg a papirjaimat ami azt eredményezi hogy a Munkaügyiközpontban nem tudnak nyilvántartásba venni mert be vagyok jelentve ..tehát semmilyen ellátást nem kapok ..A mai helyzet az ügyem tavaly oktobertöl a munkafelügyeleten van a NAV-nál van stb..Családos ember vagyok van 2 gyönyörű kislányom 11-16 évesek akik mindketten tartóssan betegek nem tudom eltartani őket jövedelem -vagy segély hiányában és nem tudom hova forduljak segitségért..számláim csak gyülnek .van egy öreg autom aminek sajnos lejár a müszakija amire nagy szükségem lenne ugyanis a nagyobbik lányom 1,5 éve ájulós beteg nincs diagnózis hogy mitöl lehet,és állandó felügyelet mellett él tehát hozni vinni kell mindenhová,bármikor elájulhat és akkor nekem mennem kell érte mert a mentő már nem viszi be csak ha nagyon megüti magát, most kiderült még a sulyos gerincferdülése ami miatt 2,5 évig fűzőt kell viselnie ..a kissebbik lányom ő pedig Thrombocitopeniában szenved amit feleségemtöl örökölt, feleségem mütéten is átesett kioperálták a lép-ét..Kérem ha tud nekem valaki segiteni nagyon hálásan megköszönném..tisztelettel egy aggódó apa..
[Válasz] [Idézet]
 

 

Gyurina-Benedek Réka

[Hozzászólások száma] 2 [Összpontszám] 0 [Sikeresség] 0

hozzászóló

Tisztelt Ügyfélszolgálat!

Nagyon köszönöm a részletes, tökéletesen kielégítő választ!

Üdvözlettel: Gyurina Réka
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Nemzeti Munkaügyi Hivatal (2014.01.28 13:29:59)
 

 

Nemzeti Munkaügyi Hivatal

[Hozzászólások száma] 165 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 2

akkreditált szolgáltató

Tisztelt Gyurina Réka!


A munkavállalót felmondás esetén felmondási idő, valamint végkielégítés illeti meg, már amennyiben a munkavállaló rendelkezik az ehhez szükséges minimális munkaviszonyban töltött időtartammal.

A felmondási idő mértéke alapesetben harminc nap. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött
a) három év után öt nappal,
b) öt év után tizenöt nappal,
c) nyolc év után húsz nappal,
d) tíz év után huszonöt nappal,
e) tizenöt év után harminc nappal,
f) tizennyolc év után negyven nappal,
g) húsz év után hatvan nappal
meghosszabbodik.

A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót - legalább a felmondási idő felére - a munkavégzés alól felmenteni. A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg.

A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése alapján szűnik meg. A végkielégítés mértéke

a) legalább három év esetén egyhavi,
b) legalább öt év esetén kéthavi,
c) legalább tíz év esetén háromhavi,
d) legalább tizenöt év esetén négyhavi,
e) legalább húsz év esetén öthavi,
f) legalább huszonöt év esetén hathavi
távolléti díj összege.

A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt pénzben kell megváltani. Önt szabadság illeti meg huszonnégy hét szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja után, az ezen időszakok után járó szabadságot, amennyiben természetben nem adják ki, szintén pénzben kell megváltani.

A gyermekgondozási támogatásokra vonatkozó igazolásokat érintő kérdését illetően azt javasoljuk, hogy érdeklődjön annál a szervnél, amelynél a támogatásokat igényelte (feltehetően a foglalkoztató székhelye, telephelye szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve, vagy a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely).



Üdvözlettel:
Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Ügyfélszolgálat
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Gyurina-Benedek Réka (2014.01.21 12:34:16)
 

 

Gyurina-Benedek Réka

[Hozzászólások száma] 2 [Összpontszám] 0 [Sikeresség] 0

hozzászóló

Tisztelt Ügyfélszolgálat!

2007. szeptember óta dolgozom a munkáltatómnál, 2012. szeptemberben megszületett a kisfiam, jelenleg GYED-en vagyok.
2013. júniusban felszámolási eljárás indult a cég ellen. Két kérdésben szeretném a segítségüket kérni:
1. ebben az esetben milyen juttatásokra vagyok jogosult, és milyen mértékben? (végkielégítés, felmondási időre járó alapbér, szabadságmegváltás)
2. a felszámoló kéri a támogatásokról (anyasági támogatás, TGYÁS, GYED) szóló igazolásokat, ha ezeket nem találom, van-e lehetőség a pótlásra (ha igen, hogyan)?

Segítségüket előre is köszönöm!

Üdvözlettel:
Gyurina Réka
[Válasz] [Idézet]
 

 

Nemzeti Munkaügyi Hivatal

[Hozzászólások száma] 165 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 2

akkreditált szolgáltató

Tisztelt Lakatos Klára!



Köszönjük megtisztelő bizalmát, hogy kérdésével Hivatalunkhoz fordult, reméljük, hogy válaszunkkal segítségére lehetünk. A levelében felvetett problémát áttekintve, Hivatalunk a következőképpen látja a kérdést:

A vonatkozó jogszabályok értelmezése során arra jutottunk, hogy a levelében felvázolt ellentmondás látszólagos, illetve a valóságban kevéssé fordulhat csak elő amiatt, hogy a szociális szövetkezet keretei között nemcsak álláskeresők, hanem közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személyek is végezhetnek munkát tagi munkavégzési jogviszonyban, az utóbbiak esetében tehát nem feltétel, hogy a munkát végző személy álláskereső legyen (közfoglalkoztatás esetén ugyanis az álláskeresői nyilvántartás szünetel, azaz ezen személyek nem minősülnek álláskeresőnek).


A szövetkezetekről 2006. évi X. törvény szerint:

„56. § (2b) Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint regisztrált álláskereső, illetve a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy létesíthet és tarthat fenn.”

Tudomásunk szerint a gyakorlatban a szociális szövetkezetek azon tagjai, akiket aztán tagi munkavégzési jogviszonyban foglalkoztatnak a szövetkezetek, jellemzően a közfoglalkoztatásban résztvevők köréből kerülnek ki. Amennyiben a tagi munkavégzési jogviszonyban végzett munkájukért a tagok pénzbeli juttatásban is részesülnek a szövetkezettől, az ezen juttatással járó adókötelezettség nem érinti az álláskeresői minőségüket, mivel az esetükben eleve nem is volt feltétel. Álláskeresői minőségben a szociális szövetkezet tagja csak addig létesíthet „tagi munkavégzési jogviszonyt”, amíg a természetbeni juttatás formájában személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel nem haladja meg az adómentes értékhatárt, illetve ha pénzbeli díjazásban nem részesül.

Abban az esetben, ha a tag a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétele meghaladja az adómentes értékhatárt, vagy ha pénzbeli díjazásban részesül, akkor már álláskeresőként nem alkalmazható „tagi munkavégzési jogviszonyban”, mivel az már keresőtevékenységnek minősül és akkor a tagot törölni kell a nyilvántartásból. Egyéb jogviszony keretében bármely tag végezhet munkát a szociális szövetkezetben.

Információink szerint azonban - ahogy azt már korábban is említettük - nem ez a tipikusan előforduló eset, hanem az, hogy közfoglalkoztatottakat vonnak be a szociális szövetkezet kereti között megvalósuló foglalkoztatásba.



Üdvözlettel:
Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Ügyfélszolgálat
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Lakatos Klára (2014.01.01 11:06:41)
 

 

Kiss István 0005

[Hozzászólások száma] 2 [Összpontszám] 0 [Sikeresség] 0

hozzászóló

Tisztelt Ügyfélszolgálat!
Köszönöm válaszukat.
[Válasz] [Idézet]
 

 

Nemzeti Munkaügyi Hivatal

[Hozzászólások száma] 165 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 2

akkreditált szolgáltató

Tisztelt Kiss István!


Hivatalunkhoz intézett levelére az alábbi tájékoztatást adom:

Az illetmény a kinevezés kötelező tartalmi eleme, amelyet a munkáltató a besorolási szabályok alkalmazásával megállapít és a közalkalmazott elfogad.

A felek a jogszabályban foglaltaktól egyező akarattal sem térhetnek el.

A kinevezésnek a fizetési osztályt (fokozatot) meghatározó rendelkezését a feltételek megváltozása esetén a munkáltató egyoldalúan jogosult megváltoztatni.



Üdvözlettel:
Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Ügyfélszolgálat
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Kiss István 0005 (2013.12.09 15:16:11)
 

 

Lakatos Klára

[Hozzászólások száma] 2 [Összpontszám] 0 [Sikeresség] 0

hozzászóló

Tisztelt Fórumozók!

Szociális szövetkezetben végezhető tagi munkavégzéssel kapcsolatosan lenne kérdésem:
A NAV közzétette 2013.07.12-én, hogy a szociális szövetkezetekben speciális munkavégzés lehetséges 2013.05.03-a óta, az előbb említett tagi munkavégzés keretében.
A kérdésem a következő: kaphat-e a szociális szövetkezet tagja igazolást arról, hogy álláskereső, ha a szövetkezetben végzett tagi munkavégzés keretében pénzbeli juttatást kap?

Elvileg tagi munkavégzést csak akkor végezhet, ha álláskereső, de nem lehet álláskereső, ha adóköteles jövedelmet kap a szociális szövetkezettől. És mivel nem az előállított javakból részesül, hanem pénzt kap (ami adóköteles), tehát kereső tevékenységet végez, így nem lehet álláskereső.

Ezt a következő fogalommagyarázatokból írtam össze. Kérem segítsenek, hogy tényleg nem az szerepel a törvény szövegében, ami a jogalkotó szándéka lett volna (nincs harmóniában az SZJA tv és a munkanélküli), vagy én értelmezem rosszul?
Viszont a Munkaügyi központ nem ad igazolást, ha a szövetkezetben pénzbeli juttatásért működik közre.

Tehát:
Tagi munkavégzés csak abban az esetben lehetséges, ha a tag regisztrált álláskereső.
Ha valaki a szövetkezetben a tagi munkavégzésért cserébe pénzbeli juttatást kap, akkor a "foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény" szerint nem álláskereső, mert:
1. Álláskereső: az, aki egyéb feltételek mellett nem folytat kereső tevékenységet (58§ (5) d).
2. Kereső tevékenység: "...minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár..." (58§ (5) e)
3. A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az adómentes bevétel értékhatárát (58§ e) 5. pont)
4. SZJA tv szerinti adómentes bevétel: "a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 56. § (1) bekezdése szerint termék termelésével vagy feldolgozásával teljesített személyes közreműködés ellenértékeként a tagi jogállásra tekintettel élelmiszer, a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel azzal, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát. Az élelmiszer juttatás vagy a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni;" (SZJA tv. 1. sz. melléklet 4.24. pont)

Tehát összefoglalva: tagi munkavégzést csak akkor végezhet, ha álláskereső, de nem lehet álláskereső, ha adóköteles jövedelmet kap a szociális szövetkezettől. És mivel nem az előállított javakból részesül, hanem pénzt kap (ami adóköteles), tehát kereső tevékenységet végez, így nem lehet álláskereső.

Kérem tájékoztatásukat, véleményüket, mert úgy érzem elakadtam!
Válaszukat előre is köszönöm!

Üdvözlettel:
Lakatos Klára
könyvelő
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Bene Magdolna (2011.08.08 07:50:32)
 

 

Sajgó Mihály

[Hozzászólások száma] 1557 [Összpontszám] -931 [Sikeresség] -60

hozzászóló

Kedves Ügyfélszolgálat! Válaszukat köszönöm. Sajgó Mihály
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Nemzeti Munkaügyi Hivatal (2013.12.12 09:52:15)
 

 

Nemzeti Munkaügyi Hivatal

[Hozzászólások száma] 165 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 2

akkreditált szolgáltató

Tisztelt Sajgó Mihály!



Hivatalunkhoz intézett levelére az alábbi tájékoztatást adom:

Levelében feltett kérdése arra irányul, hogy a munkáltató egyoldalúan megteheti-e azt, hogy részmunkaidős foglalkoztatásba helyezi az addig teljes munkaidőben dolgozó munkavállalót.

A megkeresésben feltett kérdéssel kapcsolatban tájékoztatom, hogy a munkaidő módosítása mindenképp munkaszerződést igényel. A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény, továbbiakban: Mt.). kimondja, hogy a munkaszerződést a felek csak közös megegyezéssel módosíthatják. A munkáltató egyoldalú jognyilatkozattal nem módosítathatja a munkaszerződést, kivéve, ha a törvény lehetőséget ad rá. Ilyen kivételes rendelkezés az Mt. 53.§-a szerinti, munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, és az 56.§ szerint alkalmazható hátrányos jogkövetkezmény. A munkaszerződés rendelkezéseinek módosításához minden más esetben a felek közös megegyezése szükséges. Amennyiben a munkáltató a munkaszerződés módosítására ajánlatot tett, az csak a munkavállaló jóváhagyásával válhat érvényessé. Az, hogy a munkavállaló nem fogadja el a szerződésmódosítására tett ajánlatot, nem lehet kizárólagos oka a felmondásnak. Jogszerű a felmondás, ha a felmondás oka a munkáltató működésével, munkavállaló magatartásával összefüggő ok. A módosítási ajánlat elutasítása tehát nem megfelelő felmondási ok, ha a munkáltató ezzel indokolná a felmondást, a munkaviszony megszüntetése jogellenes lenne. A munkaviszony jogellenes megszüntetésének következményének szabályai az Mt. 82.-84- §-ban olvashatóak:

82. § (1) A munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt.

(2) A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkéthavi távolléti díjának összegét.

(3) A munkavállaló az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően jogosult a végkielégítés összegére, ha munkaviszonya

a) jogellenesen nem felmondással szűnt meg, vagy

b) munkaviszonya megszűnésekor a 77. § (5) bekezdés b) pontja alapján nem részesült végkielégítésben.

(4) A munkavállaló az (1)-(2) bekezdésben foglaltak helyett követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget.

83. § A munkavállaló kérelmére - a 82. § (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményen túlmenően - a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja, ha

a) a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe,

b) a 65. § (3) bekezdésébe,

c) a 273. § (1) bekezdésébe ütközött,

d) a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt,

e) a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.



Ugyanakkor a felmondást megalapozhatja az a körülmény, amelyre tekintettel a munkáltató a munkaszerződés módosítását kezdeményezte, például, hogy a munkavállaló által betöltött korábbi munkakör megszűnt.



A levélben további kérdésként merül fel, hogy jár-e munkajogi hátránnyal a részmunkaidős foglalkoztatás. Kérdésére válaszolva nem vonatkoznak különös szabályok a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra a munkaidő beosztásán kívül, ugyanannyi szabadság is illeti meg, mint a teljes munkaidős munkavállalót.


Felhívom szíves figyelmét, hogy a fentiekben közölt állásfoglalásunk a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény, valamint az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében pusztán tájékoztató jellegű, azaz a bíróság vagy más hatóság véleményétől eltérhet, és más szervek előtt hivatkozási alapként sem szolgálhat.



Üdvözlettel:
Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Ügyfélszolgálat
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Sajgó Mihály (2013.11.27 22:31:00)
 

 

Kiss István 0005

[Hozzászólások száma] 2 [Összpontszám] 0 [Sikeresség] 0

hozzászóló

Tisztelt Hivatal!
Arra szeretnék választ kapni, hogy ha jogszabályban módosítják egy munkavállaló besorolását, a munkáltató csökkentheti-e az alapbérét, elveheti-e a pótlékokat, miközben ugyanazt végzi mint eddig? Ez történt a szociálpedagógus közalkalmazottakkal 2013. szeptembertől.
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Nemzeti Munkaügyi Hivatal (2006.03.20 11:26:31)
 

 

Nemzeti Munkaügyi Hivatal

[Hozzászólások száma] 165 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 2

akkreditált szolgáltató

Tisztelt Horváth László!


Hivatalunkhoz intézett levelére az alábbi tájékoztatást adom:

A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) a korábbi szabályozáshoz hasonlóan rögzíti a jóhiszeműség és tisztesség alapelvét, valamint a felek kölcsönös együttműködési kötelezettségét a jogok gyakorlása, illetve a kötelezettségek teljesítése során (6.§).

Tehát amennyiben egyszeri mulasztásról van szó, abban az esetben írásban hívja fel a munkáltató figyelmét a jogsértés orvoslására.

A szankciós jelleggel alkalmazott azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlásával a munkáltató és a munkavállaló egyaránt élhet; az ilyen azonnali hatályú felmondás a munkaviszonyt a közlés időpontjában azonnal megszüntetni (78.§ (1) bekezdés).

A szankciós jellegű azonnali hatályú felmondást a munkáltató és a munkavállaló egyaránt indokolni köteles; az indokolásra a valósság, világosság és okszerűség követelményét alkalmazni kell (64. § (2) bekezdés).

Az azonnali hatályú felmondás indokaként két eset határozható meg. Az elsőben az azonnali hatályú felmondásra azért kerül sor, mert a másik fél

a) munkaviszonyból származó
b) lényeges kötelezettségét,
c) szándékosan vagy súlyos gondatlansággal,
d) jelentős mértékben megszegi.

A szankciós azonnali hatályú felmondás másik esete akkor áll be, ha a másik fél egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Ha a munkavállaló él szankciós azonnali hatályú felmondással, a munkáltató köteles kifizetni részére
a) a munkáltatói felmondás alapján rá irányadó felmentési időre járó díjat, és
b) a végkielégítés összegét, ha a munkaviszony időtartama alapján arra a munkavállaló jogosult lenne.

Elmaradt munkabérét több formában is követelheti:
1. A munkavállaló a munkaviszonyból származó igényét bíróság előtt is érvényesítheti. (285.§ (1) bekezdés).

A polgári perrendtartásról szóló törvény (1952. évi III.) szerint a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését, ha ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges (156.§).

Munkaügyi perben a munkabér megfizetése, továbbá a munkáltatói igazolás kiadása iránti kérelem a 156. § alkalmazásában különös méltánylást érdemlő jogvédelmi igénynek minősül (357.§).

2. A felek munkaügyi jogvitában a bírói út igénybevétele előtt közvetítőt is igénybe vehetnek a vita megoldása érdekében. A közvetítés olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy (a közvetítő) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása (a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 2. §).

3. A fizetési meghagyásról szóló 2009. évi L. törvény szerint a pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés fizetési meghagyás útján is érvényesíthető (3.§ (1) bekezdés).

A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás (1.§ (1) bekezdés).

A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás - az ellentmondással érintett részben - perré alakul át (37.§ (1) bekezdés), a jogerős fizetési meghagyás végrehajtható.

A hivatkozott jogszabályhelyeket elolvashatja a www.magyarorszag.hu ingyenes jogszabálykereső szolgáltatásával. Link:
https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso



Üdvözlettel:
Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Ügyfélszolgálat
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Horváth László 0003 (2013.11.21 11:25:46)
 
[Válasz]
Ugrás: