PORTÁL NAVIGÁCIÓ


PORTÁL AL-NAVIGÁCIÓ


MORZSÁK

 

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

[Hozzászólások száma] 31 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 10

akkreditált szolgáltató

Tisztelt Látogatók!

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szellemi tulajdon védelmének országos hatáskörű kormányzati intézménye. Kérdéseiket, észrevételeiket a tevékenységi körünkbe tartozó szabadalmakkal, kiegészítő oltalmi tanúsítványokkal, növényfajtákkal, használati és formatervezési mintákkal, védjegyekkel, földrajzi árujelzőkkel, valamint a szerzői joggal kapcsolatban várjuk ezen a fórumon.

Szíves figyelmükbe ajánljuk honlapunkat (http://www.sztnh.gov.hu/), ahol az említett tárgykörökbe tartozó jogforrásokkal, adatbázisokkal és más információkkal állunk az Önök rendelkezésére.

Tisztelettel:
Huszár Enikő osztályvezető
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálati Osztály


Ez a hozzászólás 1 alkalommal volt szerkesztve. Utolsó módosítás ideje: 2011.03.23 10:19:46

[Válasz] [Idézet]

 

[Válasz]
Hozzászóló Hozzászólás

 

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

[Hozzászólások száma] 31 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 10

akkreditált szolgáltató

Tisztelt Bede Máté!

Köszönjük, hogy időt és energiát szentelt a Hivatal honlapján elérhető Módszertani Útmutató véleményezésére.

Fontos hangsúlyozni, hogy a Módszertani Útmutató nem jogforrás, így jogi kötőerővel nem rendelkezik, csupán tájékoztató jelleggel foglalja össze a Hivatal védjegyügyekben követett elbírálási gyakorlatát. Bár az anyag fejlesztése folyamatos, a Hivatal rendelkezésére álló korlátozott humánerőforrás, valamint az Európai Bíróság védjegyügyekben hozott döntéseinek nagy mennyisége következtében előfordulhat, hogy az nem mindig naprakész. Ennek ellenére a Módszertani Útmutató valósághűen tükrözi az ügyekben követett elbírálási szempontokat, így az semmi esetre sem vezethet az ügyfelek megtévesztéséhez. Kollégáink pedig természetesen nem a Hivatal honlapjáról tájékozódnak elsősorban az elbírálás során követendő gyakorlatról.
Örömmel tájékoztatom arról, hogy napjainkban készül el a Módszertani Útmutató átfogó bővítése és frissítése, amely hamarosan elérhető lesz a Hivatal honlapján.

Értékelendő a segítő szándék, azonban felhívnám a figyelmét arra, hogy a hozzászólásában elhelyezett link burkolt reklámnak minősülhet, amely nem feltétlenül áll összhangban a jelen fórum – ügyfelek Hivatal általi objektív tájékoztatását szolgáló – rendeltetésével.

Tisztelettel:

Dr. Csiky Péter
főosztályvezető
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Bede Máté (2010.10.15 15:37:15)
 

 

Bede Máté

[Hozzászólások száma] 1 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 300

hozzászóló

Tisztelt Szabadalmi Hivatal!

Honlapjukon védjegyekkel kapcsolatban van egy ún. Módszertani Útmutató (http://www.mszh.hu/vedjegy/vedj_modszertan/index.html), ahol többek között a rosszhiszemű védjegybejelentésekkel is foglalkoznak. Az itt található információk igen elavultak, az aktuális bírói gyakorlat ismeretében a tájékoztató ezen része idejétmúltnak tekinthető. Az aktuális bírói gyakorlatról információ elérhető a http://www.vedjegyportal.hu oldalon is (http://www.vedjegyportal.hu/rosszhiszemu-vedjegy-bejelentes).

A jelenlegi formában az Önök honlapja mind a hivatalban dolgozó kollégákat, mind az ügyfeleket és a leendő ügyfeleket megtévesztheti. Várható-e a Módszertani Útmutató frissítése a közeljövőben?

Üdvözlettel
Bede Máté

Ez a hozzászólás 1 alkalommal volt szerkesztve. Utolsó módosítás ideje: 2010.10.15 15:39:34

[Válasz] [Idézet]
 

 

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

[Hozzászólások száma] 31 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 10

akkreditált szolgáltató

Tisztelt Szirtes Tamás!

A megkeresésével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom.

Elöljáróban ki kell emelni, hogy a védjegybitorlással kapcsolatos eljárásokra a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 95. §-ának (1) bekezdése szerint a Fővárosi Bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel, így azokban nem a Hivatal jár el.

Hozzászólásából ugyanakkor az derül ki, hogy az Ön cége javára az „Expeditive Management” megjelölés nem áll védjegyoltalom alatt. Tekintettel arra, hogy a Vt. 27. §-ának (1) bekezdése értelmében védjegybitorlási per kizárólag lajstromozott védjegy alapján indítható, ez a lehetőség az Ön számára nem áll rendelkezésre.

Az „Expeditive Management” árujelzőre ön jelen helyzetben is tehet nemzeti és/vagy közösségi védjegybejelentést, ám fennáll az esélye annak, hogy a konkurens cég azzal szemben – a korábbi elsőbbségű közösségi védjegybejelentésére alapított – felszólalással él. Ez azonban nem szükségszerűen történik meg. Lehetősége van továbbá a másik vállalkozás közösségi védjegybejelentésével szemben felszólalást benyújtani a megjelölés korábbi tényleges használatára hivatkozással.

A helyzet összetettségére tekintettel érdemes megfontolnia egy – a védjegy- és versenyjog területén jártas – jogi képviselő vagy szabadalmi ügyvivő segítségének igénybevételét, aki azzal a kérdéssel kapcsolatban is adhatna Önnek tanácsot, hogy küldjön-e írásbeli felszólítást – és ha igen, milyen tartalommal – a másik félnek.

Bízom benne, hogy válaszommal a segítségére lehettem. A védjegyekkel és az egyes eljárásokkal kapcsolatban további felvilágosítást kaphat a Magyar Szabadalmi Hivatal és a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal honlapján.

Tisztelettel:

Dr. Csiky Péter
főosztályvezető
Védjegy és Mintaoltalmi Főosztály
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Szirtes Tamás (2010.02.15 17:25:29)
 

 

Szirtes Tamás

[Hozzászólások száma] 1 [Összpontszám] 0 [Sikeresség] 0

hozzászóló


Tisztelt Magyar Szabadalmi Hivatal!

Cégem könyveléssel és adótanácsadással foglalkozik, évek óta Expeditive Management néven nyújtjuk a szolgáltatást.

Úgy tűnik, hogy egy másik könyvelő cég is elkezdett egy hasonló nevet használni, sőt közösségi védjegyoltalmat is kíván szerezni a megjelölésre.

A www.vedjegyportal.hu oldalon azt olvastam, hogy hasonló esetekben írásbeli felszólítás illetve bitorlási per útján lehet fellépni azok ellen, akik a márkanevünket jogtalanul használják.

Érdemes ilyen felszólítással próbálkozni?
Indíthatok-e bírósági eljárást a bitorló ellen, ha a közösségi védjegyet bejegyzik?
Bejelenthetem-e a márkanevünket védjegyoltalomra ebben a szituációban?

Segítségüket köszönöm.

Üdvözlettel
Szirtes Tamás
[Válasz] [Idézet]
 

 

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

[Hozzászólások száma] 31 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 10

akkreditált szolgáltató

Tisztelt Gellényné Dr. Hajmássy Réka!

A megkeresésével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom.

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/H. §-ának (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban közösségi védjegybíróságként a Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el első fokon. Ugyanezen törvényhely (2) bekezdése szerint a Fővárosi Bíróság határozata elleni fellebbezés elbírálása – másodfokon eljáró közösségi védjegybíróságként – a Fővárosi Ítélőtábla hatáskörébe tartozik.

Tekintettel arra, hogy a fent idézett szabályok alapján a közösségi védjegybitorlási ügyek elbírálása – ahogyan a nemzeti bitorlási ügyeké is – bírósági hatáskörbe tartozik, a Magyar Szabadalmi Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal) az Ön által feltett kérdésekre nem áll módjában választ adni, mivel a hatáskörelvonás tilalmának alapelvébe ütközne.

Ezzel szemben az Ön által említett közösségi védjegyekkel kapcsolatos fellépésről készséggel tájékoztatom az alábbiak szerint.

A közösségi védjegyről szóló 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet 2-3. fejezete alapján a közösségi védjegy ellen megszűnés megállapítási, illetve törlési kérelmet lehet benyújtani az európai Unió alicantei székhelyű Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnál (Védjegy és Design). A kérelem benyújtásának alapjául szolgáló okokat a rendelet 51-53. cikkei tartalmazzák. A közösségi védjegy megszűnésének megállapítását lehet kérni a védjegy használatának hiánya miatt, illetve, ha a megjelölés a forgalomban az érintett áruk vagy szolgáltatások szokásos nevévé vált, valamint, ha a megjelölés az árujegyzékben szereplő áruk tekintetében megtévesztővé vált.

A hozzászólása alapján azonban valószínűbb, hogy a törlési eljárás az Ön számára releváns lehetőség, amelyet feltétlen és viszonylagos okokra tekintettel lehet kérni. Viszonylagos oknak számít – többek között – a rendelet 53. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján a megjelölés lajstromozás nélküli korábbi tényleges használata. Ennél a kérdésnél fontos körülmény, hogy Önök a közösségi védjegyek elsőbbségének napját megelőzően kezdték-e el bizonyítékokkal alátámaszthatóan használni a „DEERHUNTER” megjelölést. Fontos kiemelni, hogy törlési eljárás nem csak önálló törlési kérelem, hanem védjegybitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján is kezdeményezhető.

Amennyiben Önöknek van a „DEERHUNTER” megjelölésre nemzeti vagy Magyarországon is érvényes nemzetközi védjegye, úgy további lehetőség a közösségi védjegy használatának megtiltása. Ez a rendelet 110. cikke alapján biztosított lehetőség hazánkban a 2004. május 1-jénél – azaz az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjánál – korábbi elsőbbségű nemzeti és nemzetközi védjegyekkel kapcsolatban áll fenn, és a Fővárosi Bíróságnál lehet kérni. szem előtt tartva azt, hogy általában a védjegyeljárások, így különösen a közösségi védjeggyel kapcsolatos eljárások különleges iparjogvédelmi ismereteket és az eljáró fórumok gyakorlatában tapasztalatokat igényelnek, ezért megfontolásra érdemes egy iparjogvédelemben jártas hivatásos képviselő szolgáltatásait igénybe venni.

Bízom benne, hogy válaszommal a segítségére lehettem. A védjegyekkel és az egyes eljárásokkal kapcsolatban további felvilágosítást kaphat a Magyar Szabadalmi Hivatal és a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal honlapján.

Tisztelettel:

Dr. Csiky Péter
főosztályvezető
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Gellényné Dr. Hajmássy Réka Ildikó (2009.10.17 18:43:19)
 

 

Gellényné Dr. Hajmássy Réka Ildikó

[Hozzászólások száma] 1 [Összpontszám] 0 [Sikeresség] 0

hozzászóló

Tisztelt Magyar Szabadalmi Hivatal!

Az alábbiakban kérném véleményüket:

Van Magyarországon egy cég, amelynek a neve DEERHUNTER Kft. Ez a cég vadászati cikkek, egészen pontosan optikák forgalmazásával foglalkozik. Az egyik márka az Optolyth a másik a DDoptics. Másik tevékenysége építőipari beruházás.
Mivel Magyarország legnemesebb vadállata a szarvas és főtevékenységi körük a vadászati téren a nagykereskedelem, ezért a "szarvas vadász" nevet választották. Csakhogy a német anyacégnél ezt senki sem értette volna, ezért lefordították angolra, így lettek Deerhunter Kft. A www.deerhunter.hu domain foglaltsága miatt pedig felvették a www.deerhunterkft.hu domain nevet. Folyamatosan hirdetnek vadászújságokba, részt vettek országos kiállításokon, Magyarországon és Romániában (FEHOVA, Őszi Vásár). A cégimázsra jelentős összegeket költöttek.
A minap felszólító levelet kaptak egy bp-i ügyvédi irodától védjegybitorlás abbahagyására. A levél tartalma, hogy az F Engel K/S dániai cég a következő közösségi védjegyek jogosultja:
- DEERHUNTER szövédjegy 1998.06.30-i elsőbbséggel a 25. áruosztályban
- DEERHUNTER INNOVATION szóvédjegy 2005.01.14-i elsőbbséggel a 13., 18. és 25. áruosztályban
- Deerhunter OUTDOOR CLOTHING by Engel ábrás védjegy 2004.12.07-i elsőbbséggel a 13.,m 18. és 25. áruosztályban.
Mivel a DEERHUNTER Kft. ezt a nevet viseli és a deerhunterkft.hu doménnevet is delegálta, ezért védjegybitorlást követtek el.

Kérdésem:
1. A magyar DEERHUNTER Kft. valóban védjegybitorlást követett-e el, ha a saját nevével betű szerint azonos doménnevet használja? (értve ezalatt a kft toldatot)

2. Megvalósul -e a védjegybitorlás, ha a cég nem forgalmaz semmilyen DEERHUNTER nevű terméket, csupán a cégnevük azonos a dán cég levédett terméknevével?

Köszönettel:

Gellényné Dr. Hajmássy Réka

[Válasz] [Idézet]
 

 

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

[Hozzászólások száma] 31 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 10

akkreditált szolgáltató

Tisztelt Fáy Úr!

A "gumik" szóvédjeggyel kapcsolatban, Magyar Tünde kérdésére adott válaszomra írt észrevételéhez kötődően engedje meg, hogy néhány félreértésre hívjam fel a figyelmét.

1. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) ön által idézett rendelkezése [Vt. 3. § (3) bek] nem a Vt. 2.§ (2) bekezdés a) pontjában foglalt, a megjelölés megkülönböztető képességével kapcsolatos rendelkezésre, hanem a Vt. 3.§ (2) bekezdés a) és b) pontjára hivatkozik. Felvetése, amely szerint az MSZH "hozzájárulásával" lehetne olyan megjelöléseket védjegyoltalom alá helyezni, amelyeknek nincs megkülönböztető képessége, ezért nehezen értelmezhető. Az állami felségjelek - védjegyek elemeként történő felhasználását - Magyarországon a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény 4. §-ának rendelkezései szerint az iparügyekért felelős miniszter engedélyezheti.

2. A Vt. ön által vitatott rendelkezései nem "joghézagosak" és nem pontatlanok. A Vt. anyagi jogi rendelkezései teljes összhangban vannak a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2008/95/EK irányelv, továbbá a nemzetközi szerződések (Párizsi uniós Egyezmény, WTO TRIPS, stb.) rendelkezéseivel. A Magyar Szabadalmi Hivatal Védjegy és Mintaoltalmi Főosztálya pedig szakmailag megalapozott és kellően átlátható joggyakorlatot folytat a megjelölések megkülönböztető képességének megítélésével kapcsolatban. Szeretném figyelmébe ajánlani a www. mszh.hu honlapon elérhető "védjegy ügyintézés módszertani útmutatója" I. fejezetének 1.2. pontját.

3. A "gumik" szó, csakúgy, mint a "szakértelem" szó is oltalomképes lehet, ha a védjegybejelentés árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások tekintetében rendelkezik megkülönböztető képességgel. Mindazonáltal a "gumik" szó pl. a Nizzai Megállapodás 12. osztályába tartozó "gépjármű abroncsok, illetve abroncsok" áruk, a "szakértelem" szó pl. a Nizzai Megállapodás 45. osztályába tartozó "jogi szolgáltatások" vonatkozásában nem rendelkezik megkülönböztető képességgel. Az ilyen, megkülönböztető képességgel nem rendelkező védjegyek törlését lehet kérni - nemzeti és Magyarországon hatályos nemzetközi védjegyek esetén - a Magyar Szabadalmi Hivataltól, közösségi védjegyek esetén a Belső Piaci Harmonizációs Hivataltól.

4. Nem felel meg a valóságnak az, hogy "nincs olyan nyilvános és interneten is elérhető adatbázis, amely a védjegyoltalom alá tartozó magyar szavakat tartalmazza", hiszen a Magyar Szabadalmi Hivatal honlapján elérhető PIPACS adatbázisban a nemzeti, nemzetközi és közösségi védjegyek ingyenesen és teljes körűen kutathatók.

Tisztelettel:

Dr. Csiky Péter
főosztályvezető
MSZH
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Dr. Fáy András Péter (2009.05.25 07:12:34)
 

 

Dr. Fáy András Péter

[Hozzászólások száma] 647 [Összpontszám] 243 [Sikeresség] 38

hozzászóló

Tisztelt Magyar Szabadalmi Hivatal!

Az Önök tevékenységét alapvetően szabályozó jogszabály (védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény) „joghézagos” és merthogy a kodifikátoraink jó magyar szokás szerint körmönfont módon fogalmazták meg a szövegét, bizony előfordulhat, hogy valaki(k) sanda szándékkal olyan szavakat vegyen(ek) védjegy-oltalom alá, amelyek közhasználatú szavak is lehetnek.

Ezért a kedves Magyar Tünde kérdésére, amely szerint a „gumik” szót miért is lehet vagy nem lehet védjegyoltalom alá vonni - nem is lehet egyértelmű választ adni!!! mert a törvény szövege a tilalmak felsorolásában nem zárja ki egyértelműen a mindennapi szóhasználatban általánosan elfogadott szavakat és kifejezéseket.

És akkor nem elég a körmönfont törvényszöveg, ott van a szokásos „kivéve a gyevi bíró” elv, amely a tilalmakat is feloldja, vagyis a tv. 3. § (3) szakasza: „Az illetékes szerv hozzájárulásával védjegyoltalomban részesülhet az a megjelölés, amelynek a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jelzés csupán elemét képezi.
Idézet folytatva:
(2) a) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott állami felségjelből, illetve hatóságot vagy nemzetközi szervezetet megillető jelzésből áll;
b) olyan - az a) pontban nem szabályozott - kitüntetésre, jelvényre, címerre, illetve hivatalos szavatossági vagy hitelesítési jegyre vonatkozik, amelynek használatához közérdek fűződik;


Vagyis akár a szakértelem szó is levédhető! Kedves Magyar Tünde, törődjön bele vagy reménykedjen abban, hogy az Ön által kérdezett szó még nincs levédve vagy jobb esetben nem járul hozzá a MSZH. Addig is adjanak meg egy, a tevékenységükre másik jellemző szót a keresőmotor részére.

Az ilyen jogszabályokat nevezzük mellébeszélősnek, mert csak a szakértelem hiányzott a megfogalmazásakor, netán a szerkesztők úgy tudták, hogy már az is védjegyoltalom alatt áll, ezért nem kell alkalmazniuk?

Az a baj, hogy a jogszabályaink zöme ilyen, mert nincs a jogalkotók között (Parlament) egyetlen olyan valaki sem, aki(k) komolyan venné a jogalkotást és lecserélné az összes jelenlegi kodifikátort, mert elfelejtettek magyarul fogalmazni és mert a végszavazás előtt már senki sem olvassa végig a törvény szövegét. Tehát valójában nálunk a kodifikátorok a törvényhozók és joggal mondhatják ránk a más országban élők: Magyarország ciki! :-(

A mondhatni pocsék jogállapotokat láthattuk, amikor például a trabisoda körüli herce-hurca folyt. De akár az 1949. augusztus 20-án kihirdetett, eddig 55-ször(!) módosított ALKOTMÁNYunkat is említhetem, amelynek betűiből a nagyon találó TÁKOLMÁNY szó is kirakható. Aki rendszeresen és tudatosan használja a DVD-jogtárat, az biztosan tudja, hogy miért is írom ezt, hiszen elég az alaptörvényünket 3 időállapotra megnyitni és már a preambulumban olvasható az, amire gondolok!

A jogszabályaink - különösen a mostani témához kapcsolódó törvény - hézagos és pontatlan fogalmazása miatt megkövetem a főosztályvezető urat, mert nem volt más lehetősége, amikor a válaszát megírta. Azt azért hibának tartom, hogy nincs olyan nyilvános és interneten is elérhető adatbázis, amely a védjegyoltalom alá tartozó magyar szavakat tartalmazza, mint például a cégnevek vagy domain-nevek esetében.

Dr. Fáy András
[Válasz] [Idézet]
 

 

Dr. Fáy András Péter

[Hozzászólások száma] 647 [Összpontszám] 243 [Sikeresség] 38

hozzászóló

Kedves Magyar Tünde!

Most aztán jól megtudhatta egy közhasználatú szó levédésének történetét, azaz egy hülyeségnek mi lehet a magyarázata. Az ember azt hiheti, hogy a válaszadó eltévesztette a naptárt és április bolondját járatja velünk. Ekkora mellébeszélést csak ritkán lehet olvasni, mert a lényeget nem tudtuk meg - a kutyafáját!
Talán már olyan tantárgy is létezik, amelyet mellébeszélésnek neveznek, és ezen haladva mellébeszélő munkakörök is léteznek. Olyan ez mint például a szóvivő: beszél, beszél és nem mond semmit.
Mit szólna ehhez, kedves Magyar Tünde: alapítsuk meg az Országos Mellébeszélő Hivatal-t, hozzunk létre főosztályokat és alosztályokat is - persze közpénzből, vaskos fizetésekkel.

Ha eddig nem vette volna észre, akkor most már tudhatja, hogy Magyarországon vagyunk - persze őrületes kalandvágytól hajtva.

Üdvözlettel
Dr. Fáy András
[Válasz] [Idézet]
 

 

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

[Hozzászólások száma] 31 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 10

akkreditált szolgáltató

Tisztelt Magyar Tünde!

A megkeresésével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom.

A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája. A védjegy, mint árujelző, az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgáló jogi oltalom. A védjegyoltalom tárgyát képező megjelölésnek megkülönböztető képességgel kell rendelkeznie, ellenkező esetben a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban. Ilyen eset különösen az, ha a megjelölés kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak.

Védjegy lajstromozására - védjegybejelentés megtételével - az egymás mellett párhuzamosan működő nemzeti, nemzetközi és közösségi védjegyrendszerek igénybevételével kerülhet sor. A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a nemzeti és a Magyarországra kiterjedő nemzetközi védjegybejelentések elbírálására van hatásköre. A közösségi védjegyrendszert az alicantei székhelyű Belső Piaci Harmonizációs Hivatal működteti, amely az egész Európai Unió területére kiterjedő hatállyal lajstromozhat közösségi védjegyeket.

A már lajstromozott védjegy jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal kapcsolatban használja, illetve használatára másnak engedélyt (licencia) adjon. A védjegy jogosulatlan használata esetén a védjegyjogosult védjegybitorlás miatt pert indíthat a bíróság előtt, követelheti például a bitorlás megállapítását, a bitorlás abbahagyását illetve a törvényben meghatározott egyéb igényeket támaszthat.

Ha a védjegyként lajstromozott megjelölés - a kifejtettek szerint - nem részesülhetett volna védjegyoltalomban, a védjegy törlését lehet kérni. A védjegytörlési eljárásokkal kapcsolatban részletes felvilágosítást kaphat a Magyar Szabadalmi Hivatal honlapján, illetőleg a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal honlapján.

Tisztelettel:

Dr. Csiky Péter
főosztályvezető
MSZH
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Magyar Tünde (2009.05.13 18:29:53)
 

 

Magyar Tünde

[Hozzászólások száma] 1 [Összpontszám] 0 [Sikeresség] 0

hozzászóló

Tisztelt Hivatal!

Cégünk gumiabroncs kereskedelemmel foglalkozik. A google hirdetési rendszerében a "gumik" szóra hirdetettünk folyamatosan. A minap letiltottak minket a hirdetésekről, mert mint e-mailben tájékoztattak bennünket a "gumik" szó védjegyoltalom alá kerül. Kérdésem a következő lenne? Hogyan kerülhet egy ilyen általános használatban lévő szó védjegyoltalom alá amikor számtalan gumikereskedő gumikat árul a magyar piacon. Nem ütközik e törvénybe egy olyan szót levédjegyeztetni ami a mindennapjaink működéséhez elengedhetetlenül használunk? Mikor várhatjuk az esetleges büntető eljárások kezdeményezését ha mégis használjuk a gumik kifejezést?

Tisztelettel: Magyar Tünde
[Válasz] [Idézet]
 

 

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

[Hozzászólások száma] 31 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 10

akkreditált szolgáltató

Tisztelt Szilágyi Róbert!

Az áruk és szolgáltatások megkülönböztetésére, illetve a gyártók és szolgáltatók azonosítására szolgáló megjelölések – nevek, ábrák, jelmondatok... stb. – jogi oltalmát a védjegyoltalom biztosítja.

A védjegyek lajstromozását a Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény alapján végzi. A jogszabály értelmében a védjegybejelentés tárgyát képező megjelölésnek megkülönböztetésre alkalmasnak és grafikailag ábrázolhatónak kell lennie, nem állhat fenn a lajstromozásával szemben feltétlen kizáró ok (pl. általánosan használják az áru megjelölésére), vagy viszonylagos kizáró ok (pl. más javára azonos vagy azzal összetéveszthetőségig hasonló védjegy már oltalmat nyert). A megkülönböztető képességet mindig a védjegybejelentés árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában kell vizsgálni.

A lajstromozási eljárás a bejelentési kérelem benyújtásával indítható el. A kérelmet a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz (cím: 1054 Budapest, Garibaldi u. 2., levelezési cím: 1370 Budapest, Pf. 552.) kell eljuttatni. Az árujegyzékben azokat az árukat illetve szolgáltatásokat kell megjelölni, amelyeken a védjegyet fel kívánják tüntetni. Az árujegyzéket a Nizzai Osztályozás alapján kell kitölteni.

A bejelentés benyújtásával kapcsolatos további kérdések esetén kérjük, forduljon Ügyfélszolgálatunkhoz.

Cím: 1054 Budapest, Akadémia u. 21.
Tel.: (1) 474 5561, Fax: (1) 474 5534
Ingyenesen hívható szám: 06 (80) 345 678
Nyitva tartás:
hétfő, kedd, csütörtök:
9.00-13.00 óráig,
szerda:
10.00-18.00 óráig,
péntek:
9.00-11.0 óráig.

A védjegybejelentés lajstromozását követően a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban használja, illetve használatára másnak engedélyt (licenciát) adjon. A védjegyoltalomból eredő jogok megsértése, a védjegybitorlás miatt a védjegyjogosult keresettel a Fővárosi Bírósághoz fordulhat.

Üdvözlettel:

Huszár Enikő
Osztályvezető
Magyar Szabadalmi Hivatal
Ügyfélszolgálat
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Szilágyi Róbert (2008.12.13 18:02:23)
 

 

Szilágyi Róbert

[Hozzászólások száma] 1 [Összpontszám] 0 [Sikeresség] 0

hozzászóló

Kedves Enikő!

Bizonyára bennem van a hiba, de nem találtam weboldalukon választ a kérdésemre..
A kérdés az lenne, hogy lehet-e nevet levédetni?
Cégünk webáruházat üzemeltet www.luxusturi.hu névvel! Mivel a koncepció többet érne üzletileg egy levédett névvel, ezért a luxusturi nevet szeretnénk levédeni, nem terméket.
Van-e erre mód, és mi az eljárás ezügyben?

Megtisztelő válaszát előre is köszönöm szépen!

Szilágyi Róbert
[Válasz] [Idézet]
 

 

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

[Hozzászólások száma] 31 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 10

akkreditált szolgáltató

Tisztelt Kálmán György úr!

Megkeresésére, amelyben az iránt érdeklődik, hogy mi a legegyszerűbb és leggyorsabb módja annak, hogy egy szabadalmat az Egyesült Államokra érvényesen bejegyeztessen, az alábbiakról tájékoztatjuk.

Jelenleg két úton szerezhető érvényes oltalom az Amerikai Egyesült Államokban:
1. az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatalához közvetlenül benyújtott szabadalmi bejelentéssel, illetve
2. a Szellemi Tulajdon Világszervezete Nemzetközi Irodájához közvetlenül, illetve a Magyar Szabadalmi Hivatalon, mint átvevő hivatalon keresztül benyújtott szabadalmi bejelentéssel. Ebben az esetben a bejelentési kérelemben meg kell jelölni, hogy az Amerikai Egyesült Államokban (és még mely más országban, ha van ilyen) kívánnak oltalmat szerezni, és a nemzetközi közzétételt követően az eljárást az Amerikai Egyesült Államokban meg is kell indítani.

Vélhetően az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatalához közvetlenül benyújtott bejelentéssel szerezhető gyorsabban és egyszerűbben oltalom, de a döntés előtt, tekintve, hogy a nemzetközi szabadalmi bejelentésnek számtalan előnye van, célszerű az egyéb körülményeket is számba venni, mint pl. a szabadalom tárgya, a pénzügyi háttér, a hasznosítás, az időtényező jelentősége, kíván-e oltalmat szerezni más országban is…stb..

Az eljárás során külföldi személy köteles olyan képviselőt megbízni, aki az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala előtt jogosult eljárni.
A képviselőt instruálhatja a bejelentő maga, vagy megbízhat ezzel hazai szabadalmi ügyvivőt.

Érdeklődését köszönjük, és további kérdések esetén kérjük, forduljon személyesen a Magyar Szabadalmi Hivatal Ügyfélszolgálati Osztályához.


Üdvözlettel:

Huszár Enikő
osztályvezető
Magyar Szabadalmi Hivatal
Ügyfélszolgálati Osztály
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Kálmán György (2008.09.03 21:18:39)
 

 

Kálmán György

[Hozzászólások száma] 1 [Összpontszám] 0 [Sikeresség] 0

hozzászóló

Mi a legegyszerűbb és leggyorsabb módja annak, hogy egy szabadalmat az Egyesült Államokra érvényesen bejegyeztessünk ?
[Válasz] [Idézet]
 
[Válasz]
Ugrás: