PORTÁL NAVIGÁCIÓ


PORTÁL AL-NAVIGÁCIÓ


MORZSÁK

 

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

[Hozzászólások száma] 31 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 10

akkreditált szolgáltató

Tisztelt Látogatók!

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szellemi tulajdon védelmének országos hatáskörű kormányzati intézménye. Kérdéseiket, észrevételeiket a tevékenységi körünkbe tartozó szabadalmakkal, kiegészítő oltalmi tanúsítványokkal, növényfajtákkal, használati és formatervezési mintákkal, védjegyekkel, földrajzi árujelzőkkel, valamint a szerzői joggal kapcsolatban várjuk ezen a fórumon.

Szíves figyelmükbe ajánljuk honlapunkat (http://www.sztnh.gov.hu/), ahol az említett tárgykörökbe tartozó jogforrásokkal, adatbázisokkal és más információkkal állunk az Önök rendelkezésére.

Tisztelettel:
Huszár Enikő osztályvezető
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálati Osztály


Ez a hozzászólás 1 alkalommal volt szerkesztve. Utolsó módosítás ideje: 2011.03.23 10:19:46

[Válasz] [Idézet]

 

[Válasz]
Hozzászóló Hozzászólás

 

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

[Hozzászólások száma] 31 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 10

akkreditált szolgáltató

Tisztelt Cseke Jolán Valéria!

A védjegybejelentés tárgyát képező megjelölésnek megkülönböztetésre alkalmasnak és grafikailag ábrázolhatónak kell lennie, nem állhat fenn a lajstromozásával szemben feltétlen kizáró ok (pl. általánosan használják az áru megjelölésére), vagy viszonylagos kizáró ok (pl. más javára azonos vagy azzal összetéveszthetőségig hasonló védjegy már oltalmat nyert). A megkülönböztető képességet mindig a védjegybejelentés árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában kell vizsgálni.

Ha egy megjelölés eredetileg nem rendelkezik megkülönböztető képességgel, használata révén megszerezheti a megkülönböztető képességet. A megkülönböztető képesség megszerzését eredményezheti a megjelölés széles körű, hosszú ideig tartó és intenzív használata. Ennek következtében a releváns fogyasztói kör a megjelölést olyan árujelzőnek tekinti, amely alapján az árut vagy a szolgáltatást egy bizonyos személyhez kapcsolja, ezáltal képes megkülönböztetni azt mások áruitól és szolgáltatásaitól. A használat folytán sem szerezhetnek megkülönböztető képességet, így nem részesülhetnek védjegyoltalomban azok a megjelölések, amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak.

A védjegybejelentés lajstromozását követően a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal kapcsolatban használja, illetve használatára másnak engedélyt (licenciát) adjon. A védjegyoltalomból eredő jogok megsértése, a védjegybitorlás miatt a védjegyjogosult keresettel a Fővárosi Bírósághoz fordulhat.

Üdvözlettel:

Csiky Péter
főosztályvezető
Védjegy és Mintaoltalmi Főosztály
Magyar Szabadalmi Hivatal
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Cseke Jolán Valéria (2007.11.10 15:19:59)
 

 

Cseke Jolán Valéria

[Hozzászólások száma] 1 [Összpontszám] 0 [Sikeresség] 0

hozzászóló

Tisztelt MSZH!
Tisztelt Huszár Enikő!

Védjegybejelentéssel elérhető-e, hogy egy - akár köznyelvben is használatos - nevet (pl. Figyelő, Orvosi Szemle) a védjegy bejelentője kizárólagosan használhasson TV-műsor cimeként, illetve újság, mindenféle netes és offlie publikáció címeként, és bárki más ellen jogi eszközökkel felléphessen, aki ezt a kifejezést használja?

A Nizzai osztályozás 41. áruosztályának megjelölése megoldja-e az említett oltalmi feladatot?

Tisztelettel: Cseke Jolán Valéria
[Válasz] [Idézet]
 

 

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

[Hozzászólások száma] 31 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 10

akkreditált szolgáltató

Tisztelt Ricza Zsolt!


Kérdésére válaszolva az alábbiakról tájékoztatjuk:

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról rendelkező 1997. évi XI. törvény (Vt.) 19. § -a értelmében a védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok átszállhatnak és átruházhatók.
A jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság jogutóda a védjegyet is megszerzi, kivéve, ha a felek eltérően rendelkeznek, vagy a körülményekből nyilvánvalóan más következik.

A védjegy jogosultjának személyében történt változásokat a Hivatal határozattal veszi tudomásul. A tudomásulvételre irányuló kérelemhez mellékelni kell a jogutódlást igazoló irato(ka)t, valamint meg kell fizetni az előírt díjat, ami jelenleg 15000 Ft.
Ha a jogutódlás a felek megállapodásán (szerződésen) alapul, a szerződést nem kell benyújtani, elegendő az átruházási nyilatkozat csatolása.
Az átruházási nyilatkozatnak tartalmaznia kell a védjegy azonosítására alkalmas adatokat, a védjegylajstromban (bejelentési nyilvántartásban) szereplő jogosult valamint a jogutód nevét, címét (székhelyét) és aláírását.

Az EGK területén lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkező külföldi személy a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó valamennyi védjegyügyben köteles szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet képviseletével megbízni (Vt.44.§).
A képviseletet igazoló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek, ügyvédnek, szabadalmi ügyvivői irodának, szabadalmi ügyvivői társaságnak vagy ügyvédi irodának - akár belföldön, akár külföldön - adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta.

Reméljük, a fenti útmutatás segítségére lesz a védjegy átruházásában.
További kérdések esetén kérjük, forduljon személyesen a Magyar Szabadalmi Hivatal Ügyfélszolgálati Osztályához.


Üdvözlettel:

Huszár Enikő
osztályvezető
Magyar Szabadalmi Hivatal
Ügyfélszolgálati Osztály
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Ricza Zsolt (2007.06.22 16:34:46)
 

 

Ricza Zsolt

[Hozzászólások száma] 1 [Összpontszám] 0 [Sikeresség] 0

hozzászóló

Tisztelt MSZH!

A segítségüket kérném abban, hogy mi a teendő ha egy Magyarországon már bejegyzett védjegy tulajdonjogát szeretném átadni vagy megosztani egy külföldön bejegyzett cégre ami egyben a magyar cégben közvetetten tulajdonosként szerepel.

Segítséküket előre is köszönöm.

Tisztelettel:
Ricza Zsolt
[Válasz] [Idézet]
 

 

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

[Hozzászólások száma] 31 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 10

akkreditált szolgáltató

Tisztelt Kovács Béláné !

A megkeresésére, amelyben a "chimney cake" megjelölés oltalomképessége felől érdeklődött, a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az alábbi választ adja.

A védjeggyel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy rendelkezzen megkülönböztető képességgel. Amennyiben a megjelölés kizárólag egy áru fajtájának a feltüntetéséből áll, akkor az kizárt az oltalomból. Kivételt képez, ha a védjegybejelentő igazolni tudja, hogy a használat révén a megjelölés megszerezte a megkülönböztető képességet.

Az Ön által hivatkozott esetben a korábbi védjegy - valószínűsíthetően - a 169 346 lajstromszámú "chimney cake" ábrás védjegy, amelynek árujegyzéke a 11. és a 30. osztályba sorolt árukra, valamint a 42. osztályba sorolt szolgáltatásokra terjed ki. A védjegy további részletes adatai a hivatal honlapján ingyenesen hozzáférhető PIPACS adatbázisból megismerhetőek.
A hivatkozott védjegy nem kizárólag a "chimney cake" szóelemből, hanem további ábrás elemekkel együtt, összetételben áll oltalom alatt. Ezekkel az elemekkel kombinálva a megjelölés rendelkezik megkülönböztető képességgel, hiszen nem kizárólag a hivatkozott - egyébként kétségkívül az áru fajtáját jelölő - szóelemből áll. Összhangban a hivatali és a bírói gyakorlattal megállapítható, hogy a védjegy oltalma alapján biztosított kizárólagos jog az ún. leíró elemek tekintetében nem áll fenn. Másképpen megfogalmazva, a hivatkozott védjegy alapján a jogosult valószínűsíthetően eredménytelenül próbálna fellépni azokkal szemben, akik a védjegy leíró elemét használják engedély nélkül, feltéve, hogy azt az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban teszik.

A kérdésének az a része, amely a későbbi védjegybejelentése kapcsán felvethető esetleges ütközésre, valamint annak kiküszöbölésére irányul sajnos egy olyan témát érint, amely a bejelentése benyújtását követően egy hatósági eljárás tárgya lehet, ezért arról előzetes véleményt a Hivatal nem adhat, hiszen azzal a védjegy lajstromozására irányuló eljárás eredményét prejudikálná.

Remélem válaszommal sikerült a segítségére lennem. Amennyiben további információra lenne szüksége, forduljon személyesen a Hivatal Ügyfélszolgálatához, ahol kollégáink állnak szíves rendelkezésére.

Üdvözlettel:

dr. Gonda Imre
osztályvezető
Magyar Szabadalmi Hivatal
Nemzeti Védjegy Osztály
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Kovács Béláné (2007.04.21 19:21:41)
 

 

Kovács Béláné

[Hozzászólások száma] 1 [Összpontszám] 0 [Sikeresség] 0

hozzászóló

Tisztelt MSZH!
Szeretnék egy védjegyet regisztrálni, de a termék angol változata már regisztrálva van védjegyként. Konkrétan a chimney cake ,ami a kürtőskalács angol fordítása. Szeretnék a chimney cake előtt megkülönböztető elnevezést használni, nevet adni, de a chimney cake, maga a termék is benne lenne, magyarul és angolul is. Szerintem ez olyan, mint ha pl. az apple(az alma fordítása) szót regisztrálta volna valaki. Mi a teendő ilyenkor? Tudom ennek ellenére védjegyemet regisztrálni? Szerintem helytelen regisztráció a chimney cake.
Kérem válaszoljanak.

Tisztelettel:
Kovács Béláné
[Válasz] [Idézet]
 

 

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

[Hozzászólások száma] 31 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 10

akkreditált szolgáltató

Tisztelt Tóth Gabriella!


Kérdésére válaszolva az alábbiakban tájékoztatjuk arról, hogy a társasház tulajdonosainak tulajdonhoz való joga milyen mértékben korlátozhatja a tervező szerzői jogait, de felhívjuk a figyelmét arra, hogy állásfoglalásunk az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.

1. Szerzői jogvédelem keletkezése és feltétele

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1.§ (2) k. pontja és (3) bek. szerint szerzői jogvédelem alatt áll a társasház, amennyiben a társasházat a tervező (a továbbiakban: szerző) szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleg jellemzi. Ebben az esetben a szerzőt a szerzői jogvédelem automatikusan, a mű létrejötte pillanatától megilleti. Nincs tehát szükség, sem lehetőség a védelem keletkezéséhez semmiféle regisztrációra, lajstromba vételre vagy hatósági vizsgálat lefolytatására. Megjegyzem, hogy az Szjt. nemcsak az építészeti alkotást magát, hanem annak tervét is védelemben részesíti. A Szerzői Jogi Szakértő Testület (a továbbiakban: SzjSzT) álláspontja szerint az építészeti alkotás, mint alkotás fogalma tehát kettős, beletartozik a terv és az épület is.

2. Mű egységének védelme

Az Szjt. 9.§ (1) bek. szerint a szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége. Személyhez fűződő jogok körébe tartozik a mű egységének védelme, azaz az integritáshoz való jog. Az Szjt. több helyen szabályozza a szerzőt megillető integritáshoz való jogát, így a 13.§-ban és a 67.§-ban.
Az Szjt. 13.§-a értelmében a szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása vagy más olyan megváltoztatása vagy megcsorbítása, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes. Az Szjt. 13.§ speciális szabálya az Szjt. 67. § (1) bek.-e, amely szerint a mű jogosulatlan megváltoztatásának minősül az építészeti alkotás tervének a szerző hozzájárulása nélkül történő olyan megváltoztatása, amely a külső megjelenést vagy a rendeltetésszerű használatot befolyásolja.

Folytatás...
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Tóth Gabriella (2007.01.24 23:24:03)
 

 

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

[Hozzászólások száma] 31 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 10

akkreditált szolgáltató

Folytatás

3. Tulajdonos változtatáshoz való joga

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 99.§ szerint a tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dologból folyó hasznokat szedni, viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. A SzjSzT álláspontja értelmében a tulajdonjog tehát szükségképpen magában foglalja a dolog megváltoztatásához, átalakításához fűződő jogot is (SzjSzT 1/2006).
A tulajdonost megillető, a változtatáshoz való jogát az Szjt. 50.§-a tartalmazza, amely a fent említett Szjt. 13.§ és a 67.§ (1) bek. szerinti, a szerzőt megillető, integritáshoz való jogát korlátozza, biztosítva a Ptk. 99.§-ban foglalt tulajdonost megillető tulajdonjog rendeltetésszerű gyakorlását. Amennyiben tehát a szerző a mű felhasználásához hozzájárult, a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat köteles végrehajtani. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó – jelen esetben a tulajdonos - a változtatásokat hozzájárulása nélkül is végrehajthatja.

4. Társasházhoz fűződő tulajdonjog és a társasházhoz fűződő szerzői jog viszonya

A szerzőt megillető integritáshoz való jog és a tulajdonost megillető változtatáshoz való jog összeütközése esetében az egyes érdekek összemérése nyújthat iránymutatást. A bírói gyakorlat szerint, amennyiben egy építészeti alkotást létrehozó tulajdonosi igény megváltozott, úgy a dolog célszerű és zavartalan használata érdekében a tulajdonos által eszközölt változtatás a szerző szerzői jogának sérelme ellenére megengedett (BH 427.2005).

Összefoglalva a fentieket, amennyiben a közös tulajdonban álló udvar átalakítása a zavartalan használat érdekében szükséges, a tulajdonosok az udvart - a szerző beleegyezése nélkül is – átalakíthatják. Fontos azonban, hogy a tulajdonosok ez esetben az átalakítást megelőzően értesítsék a tervezőt.



Üdvözlettel:

Dr. Kiss Zoltán osztályvezető
Magyar Szabadalmi Hivatal
Szerzői Jogi Osztály
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Tóth Gabriella (2007.01.24 23:24:03)
 

 

Tóth Gabriella

[Hozzászólások száma] 1 [Összpontszám] 0 [Sikeresség] 0

hozzászóló

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Társasház építészeti tervéhez kapcsolódó szerzői jogokkal kapcsolatosan szeretnék feltenni egy kérdést.

Egy újonnan alakult társasház, mely a terveknek megfelelően nyitott udvarral rendelkezik (így mindenki szabadon átjárhat rajta, habár magántulajdon), szeretné az udvart éjszakára lezárni (társasházi közgyűlési határozattal).

A tervező (mivel pályázaton indította tervét), ehhez az átalakításhoz nem járul hozzá, a szerzői jogokra hivatkozva.

Kérdésem az lenne, hogy miután a tulajdonosok megvették az osztott tulajdonú lakásokat, illetve az udvar közös tulajdonban van, a tervező jogosan él-e a fenti hivatkozással? Milyen megoldást javasolnak a kialakult helyzetre?

válaszukat előre is köszönöm!


[Válasz] [Idézet]
 

 

József Bálint

[Hozzászólások száma] 2 [Összpontszám] 1 [Sikeresség] 50

hozzászóló

Tisztelt Dr. Kiss Zoltán!

Köszönöm a tájékoztatást.

Üdvözlettel:
József Bálint
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (2006.09.11 12:41:42)
 

 

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

[Hozzászólások száma] 31 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 10

akkreditált szolgáltató

Tisztelt József Úr!

Érdeklődésére válaszolva, engedje meg, hogy az alábbiakról tájékoztassam.

Amint az az Ön által meghivatkozott szakvéleményből is kitűnik: "egy építészeti alkotás látványterve lehet az építészeti terv első változata, amely szerzői jogi védelem alatt álló alkotásnak minősül. A felperes által csatolt rajzok azonban nem érik el azt a szintet, hogy azok alapján az épület megvalósítható lett volna, ezért építészeti tervként nem - hanem csak grafikai műként - részesülhetnek szerzői jogi védelemben."

Mindezek alapján tehát leszögezhető, hogy az Ön által felvázolt esetben a létrejött látványterv egyéni, eredeti jellegű grafikai alkotás lehet, amelyre nézve készítőjét megilletik a szerzői jogok.

Másfelől, ismét hivatkozva az Ön által idézett szakvéleményre: "a rendelkezésre bocsátott 'vázlatok és tervek' sem az engedélyezési, sem a kivitelezési építészeti terv kidolgozottsági szintjét nem érik el, legfeljebb műszaki részmegoldásokat is tartalmazó látványtervnek minősülhetnek."

E megállapítás szerint tehát a konkrét esetben a látványterv elválik az építészeti tervtől, mindkettő önállóan szerzői jogi védelmet élvező tervfajtának, műnek minősülhet, azaz alkotójuk személye is eltérhet egymástól.

További kérdések esetén is állok szíves rendelkezésére.
Üdvözlettel:
Dr. Kiss Zoltán
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: József Bálint (2006.08.24 17:44:31)
 

 

József Bálint

[Hozzászólások száma] 2 [Összpontszám] 1 [Sikeresség] 50

hozzászóló

Tisztelt Huszár Enikő, Tisztelt Szabadalmi Hivatal!

Szeretnék én is feltenni egy kérdést, amely régóta foglalkoztat, és bár több emberrel - köztük jogászokkal is - beszéltem már róla, még mindig nem látok tisztán. Sőt, weboldalukat böngészve és elolvasva az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2004. decemberi számában megjelent "Építészeti látványtervek szerzői jogi oltalma" címen megjelent esetet, még nehezebbnek tűnik számomra a kérdés.

Tehát a kérdés tárgya az építészeti látványterv, illetve ennek mint grafikai műnek a szerzői jogi megítélése lenne. Fontos kiemelnem, hogy jelen esetben az építész és a grafikus személye különválik: az építészeti tervekből (alaprajzok, metszetek vagy csak vázlatok stb.) a grafikus készíti el a látványtervet. Tehát maga a látványterv teljes egészében a grafikus munkájának eredménye, illetve az ő egyéni stílusa és értelmezése szerint készül, viszont a mögöttes műszaki tartalom (az építészeti terv) az építész munkája.

Az első kérdésem az lenne, hogy az ilyen "felállásban" létrejött látványterv a grafikus szempontjából minősíthető-e olyan egyéni, eredeti jelleget hordozó műnek, amely alapján szerzőijog-védelem alá eső szellemi terméknek tekinthető?

Fent említett esetleírásban a látványtervet mint "építészeti terv" és mint "grafikai mű" is említik, ezért a második kérdésem az lenne, hogy különválasztható-e egy látványterv esetében ez a két kategória? Elképzelhető, hogy mint grafikai mű (amennyiben annak tekinthető) a grafikus szellemi terméke, de mint építészeti terv az építészé?


Köszönettel:

József Bálint
[Válasz] [Idézet]
 

 

Dr. Koós István

[Hozzászólások száma] 12 [Összpontszám] 6 [Sikeresség] 50

hozzászóló

Köszönöm a tájékoztatást!

Üdvözlettel:
Koós István
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (2006.01.10 15:11:13)
 

 

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

[Hozzászólások száma] 31 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 10

akkreditált szolgáltató

Tisztelt Koós István Úr!

Az alábbi megkeresésére válaszolva engedje meg, hogy a következőkről tájékoztassam.

Előrebocsátom, hogy a szerzői jog - összhangban nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal és szemben az egyes iparjogvédelmi oltalmi formákkal - bármiféle alakszerűségnek való megfelelés nélkül, automatikusan biztosít védelmet a szerzői művekre. Nem köthető tehát bejegyeztetési eljárás lefolytatásához, hatósági lajstromba vételhez sem a szerzői jogi védelem keletkezése. Ennek megfelelően nem kötelező - és nem is feltétlenül lehetséges - a szerzői műveken feltüntetni a "copyright" jelzést.

Mindazonáltal előnyös lehet e jelzés elhelyezése a műpéldányon, hiszen tájékoztat arról, hogy ki a jogosult az adott mű esetében, továbbá kihez kell fordulnia a felhasználónak a tervbe vett felhasználás engedélyeztetése céljából.

Kiindulópontként le kell továbbá szögezni, hogy a szerzői vagyoni jogok - egyes, a törvényben meghatározott esetek kivételével - nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át, és azokról lemondani sem lehet. A szerző személyhez fűződő jogai viszont soha nem szállhatnak át.

Az Ön által felvázolt konkrét esetben tehát az egyik "copyright" jelzés mellett a szerző (grafikusművész) neve, a másik "copyright" jelzés mellett pedig az egyes vagyoni jogok vagy a vagyoni jogok összességét megszerző cég neve szerepelhet.


Tisztelettel:
Dr. Kiss Zoltán osztályvezető
Magyar Szabadalmi Hivatal
Szerzői Jogi Osztály
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Dr. Koós István (2006.01.03 13:04:48)
 

 

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

[Hozzászólások száma] 31 [Összpontszám] 3 [Sikeresség] 10

akkreditált szolgáltató

Folytatás:

3. kérdés: Miért 70 év a szerzői jogi védelem időtartama?

A 70 éves védelmi időtartam a nemzetközi szerzői jogi tárgyú egyezmények előírásával, valamint a védelmi idő összehangolásáról kiadott európai közösségi jogszabály, a 93/98/EGK irányelv szabályaival áll összhangban.

4.kérdés:Melyek azok a kritériumok, ami alapján egy szellemi terméket a szerzői jog védelem alá eső "alkotásnak", "műnek" tekint?

A szerzői jogi védelem tárgyát a szerzői művek képezik. A szerzői jogi törvény nem határozza meg magát a szerzői művet, így a jogelmélet dolgozta ki annak fogalmi elemeit. Eszerint a szerzői mű
? az irodalom, a művészet vagy a tudomány területén kifejtett alkotó szellemi tevékenység,
? egyéni-eredeti jelleget viselő,
? megformált gondolatot kifejező,
? mások számára felfogható,
? rendszerint rögzített formában megjelenő eredménye.

A világ nagy szerzői jogi rendszereihez hasonlóan a hazai jogi szabályozás is példálózó felsorolást ad arra nézve, melyek a leggyakoribb szerzői műnek tekinthető alkotások. A hosszú felsorolás mellett a törvény meghatározza a szerzői jogi védelemben nem részesülő alkotások körét; ilyenek, pl. a jogszabályok, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések, a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tények, a napi hírek, a folklór kifejeződései. A gyakorlatban sokan keresnek védelmet már egy ötletre, elvre, eljárásra, működési módszerre; ezek nem tárgyai a szerzői jogi védelemnek, rájuk a polgári jognak a nem nevesített szellemi alkotásra vonatkozó rendelkezései érvényesek.

Tisztelettel:
Dr. Kiss Zoltán osztályvezető
Magyar Szabadalmi Hivatal
Szerzői Jogi Osztály
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (2006.01.10 10:06:30)
 
[Válasz]
Ugrás: