PORTÁL NAVIGÁCIÓ


PORTÁL AL-NAVIGÁCIÓ


MORZSÁK

 

Központi Statisztikai Hivatal

[Hozzászólások száma] 26 [Összpontszám] 2 [Sikeresség] 8

akkreditált szolgáltató

Tisztelt Felhasználóink!

A Központi Statisztikai Hivatal munkatársai a Kormányzati Portálon keresztül is várják az Önök kérdéseit, észrevételeit, melyeket igyekeznek a lehető legrövidebb időn belül megválaszolni.

Szeretnénk továbbá figyelmükbe ajánlani a KSH honlapját, ahol valamennyi adat és információ ingyenesen áll az Önök rendelkezésére:
www.ksh.hu

Üdvözlettel:
Központi Statisztikai Hivatal


Ez a hozzászólás 1 alkalommal volt szerkesztve. Utolsó módosítás ideje: 2011.08.23 12:58:34

[Válasz] [Idézet]

 

[Válasz]
Hozzászóló Hozzászólás

 

Központi Statisztikai Hivatal

[Hozzászólások száma] 26 [Összpontszám] 2 [Sikeresség] 8

akkreditált szolgáltató

Tisztelt Rajkó József Úr!

2003-ba nagyobbak a születéskori, valamint a 20, 30, 40 évesek várható élettartama, mint 1941-ben.
A várható átlagos élettartam azt fejezi ki, hogy a különböző életkorúak, az adott évi halandósági viszonyainak ismeretében, még hány évi élettartamra számíthatnak. A férfiak szültéskor várható élettartama például 1970-1990 között csökkentek, míg 1990-2003 között emelkedtek. Adatokat a várható átlagos élettartamra, a minden évben megjelenő, demográfiai évkönyvben talál.

Üdvözlettel

Vető Istvánné
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Ifj. Rajkó József (2005.02.11 18:03:04)
 

 

Központi Statisztikai Hivatal

[Hozzászólások száma] 26 [Összpontszám] 2 [Sikeresség] 8

akkreditált szolgáltató

Kedves Rajkó Úr!

Továbbítottam a kérdését a témával foglalkozó szakembereknek. Választ hamarosan kap itt a fórumon!

Üdvözlettel:

dr. Kárpáti József
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Ifj. Rajkó József (2005.02.11 18:03:04)
 

 

Központi Statisztikai Hivatal

[Hozzászólások száma] 26 [Összpontszám] 2 [Sikeresség] 8

akkreditált szolgáltató

Kedves Pap Úr!

A háztartások eltérő fogyasztási szokásai, a "fogyasztói kosár" összetétele, az alkalmazott súlyok valóban különbségeket okoznak. Ennek jó példája az Ön által említett nyugdíjas fogyasztóiár-index.

Lekérdeztem néhány adatot a KSH ingyenes internetes adatbázisából Önnek. Ezek a következőt mutatják:

Az összes háztartásra nézve az éves fogyasztói árindexek 2002, 2003 és 2004 évben, az előző évhez mérten a következők voltak:

105,3% 104,7% 106,8 %

Ehhez képest a nyugdíjasok fogyasztói kosarára számolt index az említett három évben:

105,3% 104,6% 107,3%

A magas jövedelműek esetében pedig:

105,3% 104,7% 106,2%

Ilyen és ehhez hasonló lekérdezések futtathatók a "Tájékoztatási Adatbázis" menüpontra kattintva!

Üdvözlettel:
dr. Kárpáti József
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Pap Zsigmond (2005.02.12 12:41:34)
 

 

Pap Zsigmond

[Hozzászólások száma] 2679 [Összpontszám] 1048 [Sikeresség] 39

hozzászóló

T. KSH E.T.!
Nagyon régen foglalkoztat, hogy a nyugdíjemelések előkészítése kapcsán ki és hogyan számítja ki az inflációt. Az köztudott, hogy a nyugdíjas fogyasztói kosár nagymértékben más, mint egy aktív dolgozó, netán egy magas jövedelmű ember fogyasztói kosara. Csak egy sokszor használt példa: lehet, hogy a plazmateleviziók ára egy év alatt a felére estek vissza, de ezt a nyugdíjas infláció-számításnál nem kellene számításba venni, mert elég kevés nyugdíjas legfőbb gondja, hogy plazmateleviziót vásároljon. Valamiképpen nem érzékelem, hogy az alapvető költségeknek a messze infláció feletti alakulása (gyógyszerár, víz és csatornadíj, közlekedés, áramdíj, gázár, élelmiszerárak) alapozná a nyugdíjak megállapítását. Helyette olyan számítások szerint emelik a nyugdíjat, amiben ezek a -nyugdíjasoknál a nyugdíj 95 %-át kitevő tételek csak néhány %-ot tesznek ki, de a műszaki, elektronikus és egyéb olyan inflációt csökkentő tételek, amit egy nyugdíjas kevéssé vásárol, mert nem futja rá, lefelé viszik az infláció-számítást. Ez bizony nem igatságos.
[Válasz] [Idézet]
 

 

Ifj. Rajkó József

[Hozzászólások száma] 164 [Összpontszám] 26 [Sikeresség] 16

hozzászóló

Tisztelt Kárpáti Úr!

Igaz e az hogy a férfiak "túlélési esélyei" most rosszabbak mint a második világháború alatt, ha igaz akkor kimutatható e ez statisztikailag?
[Válasz] [Idézet]
 

 

Kőrösi László

[Hozzászólások száma] 1508 [Összpontszám] 802 [Sikeresség] 53

hozzászóló

Kedves Pintér Imréné,

Megértem és sajnálom a kialakult helyzetet, családom sajnos hasonló cipőben járt, amikor - a jogállamiság csődjeként - a hitelkamatokat sokszorosára emelték.

Ettől függetlenül a számítása során kialakult képet szeretném kicsit finomítani, mely szerint a hosszú lejáratú kölcsönök esetében nem hagyhatjuk figyelmen kívül az inflációt, ún. nettó jelenértéket (NPV) kell számolni ahhoz, hogy ezeket a befizetett összegeket össze lehessen adni.
Anélkül, hogy komoly számításokat végeznénk, könnyen belátható, hogy általában a mai pénz éri a legtöbbet - legalábbis ahol infláció van defláció helyett :) - azaz a mai 100 Ft többet ér, mint a holnapi 100 Ft, vagy a jövő évi 100 Ft.
Ahhoz, hogy ezeket a jövőbeni - vagy elmúlt évekbeli - összegeket össze lehessen adni, ki kell számolni, hogy a ma 100 Ft-ot érő érték vajon milyen összeget fog érni 1-2-5-10-20 év múlva, amelyek infláció esetén sajnos tényleg növekvő összegeket fognak jelölni, de mivel a hitelt a bank X évben adta, ezért a hitel értékét (na és persze a hasznot) az adott X évhez képest szeretné elérni.

Köszönhetően annak a számítási módnak, hogy a banki hitelek esetében először a kamatot kell visszafizetni, s utána a tőkét, sajnos nem egy esetben előfordul, hogy az egész év alatt fizetett részletek nem csökkentik a kamattartozást, ezért a hiteltörlesztő kilátástalan helyzetbe kerül. Ezt csak úgy lehet feloldani, ha a hiteltörlesztő növeli a befizetésének részleteit (pl. más kölcsönből), vagy az általános kamatterhek csökkenésével mégis elkezd a hitel törlesztőrészletek befizetésével csökkeni a kamatteher.

üdvözlettel,
Laci
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Pintér Imréné (2005.02.06 18:37:24)
 

 

Központi Statisztikai Hivatal

[Hozzászólások száma] 26 [Összpontszám] 2 [Sikeresség] 8

akkreditált szolgáltató

Tisztelt Pintér Imréné!

Átérzem helyzetét, és tudom, hogy nagyon sokan vannak hasonló szituációban, mint Ön.

Bár a KSH az Ön által felvetettekkel kapcsolatban nem tud megoldást - vagy érdemi választ - adni, arra felhívnám figyelmét, hogy nemrég jelent meg néhány hír a sajtóban az "1989 előtti", azaz régi feltételekkel felvett lakáshitelek tartozásainak állam általi felvásárlásával kapcsolatban. Ez úgy tudom, egy több éves program lesz. A levele alapján az Önök hitele is ide tartozhat. A részleteket sajnos én nem ismerem, de javaslom, nézzen körül a portál hírei között, biztosan megtalálja az információkat és azt a személyt, aki tájékoztatni tudja.

Üdvözlettel:

dr. Kárpáti József
KSH Elnöki Titkárság
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Pintér Imréné (2005.02.06 18:37:24)
 

 

Központi Statisztikai Hivatal

[Hozzászólások száma] 26 [Összpontszám] 2 [Sikeresség] 8

akkreditált szolgáltató

Tisztelt Major András Úr!

Az államháztartás legfrissebb pénzügyi adatai a "KSH Jelenti" című kiadványunkban rendszeresen szoktak szerepelni. Legutóbb január 27-én adtuk ki (2004. január-november tárgyidőszak). A 62 oldalas füzet az internetről is letölthető .pdf állományként. Több oldalon keresztül taglaljuk benne a témakört.

Megtalálható a KSH honlapján a Gyorstájékoztatók menüpont alatti felsorolásban, kétoldalas összefoglaló és részletes kiadvány formájában egyaránt.

További részletes adatokat, táblázatokat találhat a Magyar Nemzeti Bank honlapján, a www.mnb.hu "statisztika" menüpontjára kattintva.

Az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozataival kapcsolatban a KSH nem gyűjt adatokat. Tudomásom szerint a vagyonnyilatkozatok érkeztetésével az Országgyűlés Mentelmi Bizottsága foglalkozik, tőlük származnak a témával kapcsolatos sajtóhírek.

Üdvözlettel:
dr. Kárpáti József
KSH Elnöki Titkárság
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Major András (2005.02.04 13:50:03)
 

 

Pintér Imréné

[Hozzászólások száma] 34 [Összpontszám] 33 [Sikeresség] 97

hozzászóló

Tisztelt cím!



2005. január 9-én a megyei újságban megjelent ?Drágán add az életed? című cikk, amellyel kapcsolatban szeretnék néhány talán közérdekre számot tartó tényt közölni.

Mi 1989 ?ben vettünk fel hitelt lakásépítésre. Úgy gondoltuk, tudjuk fizetni. Akkor két kicsi gyermekünk volt. Én GYES ?en voltam a kisebbik fiúnkkal. 1990 ?ben 3% -ról 32% -ra emelték a kölcsön kamatát. Természetesen vissza kellett mennem dolgozni, a férjemnek új munkahelyet kellett keresni, hogy a kölcsönt fizetni tudjuk, no meg esetleg legyen miből megélni.
1995 ?ben kezdtem megijedni, hogy soha nem fogy le.
2000 ?ben már több volt hátra, mit amit felvettünk, így levelet írtam az OTP ?be:
?Szeretném kérni a fennálló tartozás teljes átütemezését, azért, hogy legyen értelme fizetnem. Szeretném, ha a havi részlet 10000,- Ft lenne, amelyet az OTP-nél lévő folyószámlámról átutalással törlesztenék.
Szeretném megértésüket kérni, hiszen én lennék legboldogabb, ha ezt a kölcsönt végre letudhatnám.
De a fizetésünkből egy összegben nem tudom a hátralékot kifizetni, sőt annak sem látom értelmét, hogy 10000,-Ft-nál kevesebbet fizessek havonta.
Und, 2000. július 11. ?

Hogy hogyan alakult ezután?
Megpróbáltunk felvenni másik kölcsönt, de sehol nem kaptunk, mert rossz adósok voltunk, hiszen 16 év után is még több volt hátra, mint amennyit felvettünk.
2004 ?ben végre sikerült felvenni hitelt, amiből lenulláztuk azt a kölcsönt, amit még ilyen feltételek mellett 2024 ?ig kellett volna fizetni.
Hát nem nehéz kiszámolni, hogy addig 20 év volt még tavaly hátra, ami 20*12*10000,- Ft =2.400.000, - Ft

Nem hiszem, hogy ezt valaha valaki kiszámolta volna. Nemcsak az összeg nagysága felháborító, hanem az is, hogy eközben becsületesen dolgozó családokat tettek tönkre, nem egy esetben váláshoz vezetett a kilátástalanság, ha nem akkor pedig nyomorúsághoz. Mi még szerencsésnek mondhatjuk magunkat a férjemmel, mert a sok pénzszűke mellett együtt maradt a családunk, felneveltük a fiainkat. Közben voltak pedig betegségek, tragédiák, de mégis együtt maradtunk.

Mi elmondhatjuk magunkról, valószínű sok sorstársunkhoz hasonlóan, hogy mi a rendszerváltás kárvallottjai vagyunk, hiszen az egész életünket meghatározta, hogy ?Régi feltételű lakáskölcsönt? vettünk fel.


Jó lenne, ha valaki meggondolná, hogy ki mindenkit kárpótolt az állam az elmúlt 15 év alatt, de hol maradtak a kisemberek, akik végigdolgozták ezeket az éveket, aki sehonnan nem örökölt, semmilyen jogcímen nem kapott kedvezményt. 2 gyerek, régi hitel, semmi kedvezményre nem jogosított.

A statisztikákkal foglalkozóknak ajánlom témának: hány család nem tudta fizetni ?Régi feltételű lakáskölcsönt?, hány család kényszerült eladni?

Írásomat gondolatébresztőnek szánom.

Tisztelettel: Pintér Imréné
[Válasz] [Idézet]
 

 

Major András

[Hozzászólások száma] 3031 [Összpontszám] 2350 [Sikeresség] 78

hozzászóló

Tisztelt Dr. Kárpáti József Úr !

Az utóbbi időben igen sok adat röpköd az államadóságról.
Tiszteletteljesen kérdezem, hogy valójában mennyi a külső államadóság és mennyi a belső adósság.
Nekem jár az Önök lapja és hírüzenet is (más néven nevezve), azonban igazán pontos adatokat elég nehéz számomra egyértelmű módon kiemelni az adathalmazból. Talán a honlap keresőjét lehetne másképpen beállítani, de ez az Önök belső ügye.
Még egy kérdés : van-e olyan adtuk amely szerint az egyes képviselők bevallásaikban (kiemelkedő esetekben ), pontosabban vagyonbevallásának késéséről vannak e adataik, lenne tudomásuk.
Elnézést, ha nem szakszerűen kérdeztem, de nekem nem ez a szakterületem.
Igen sok adat forog a sajtóban, közszájon, de ezeket senki sem cáfolta vagy erősítette meg. Ezért fordultam itt az Önök szakismereteihez.
Lesz még kérdésem, de azt majd később, az akkor aktuálisát érintő időpontokban teszem fel.
Köszönettel várom válaszát.

Üdvözlettel : Major András
[Válasz] [Idézet]  Előzmény: Központi Statisztikai Hivatal (2005.02.04 13:13:07)
 
[Válasz]
Ugrás: